Kutya? Nem probléma!

A teljes szöveg megtekintéséhez kattints a címre! Kisfiam 1,5 éves volt, amikor először látott élőben német juhászt. A kutyus igazán emberbarát, kedves jószág volt, de sajnos túl közvetlen. Az utcán sétáltunk az épp hogy járni tudó poronttyal, amikor a barátságos négylábú farok csóválva odajött, és megnyalta a kisfiam arcát. Sajnos ettől kezdve minden négy lábon járó fogas és füles jószág a "ne közelíts" csoportba került nála. Amikor meglátott egy kutyát közeledni, azonnal vagy a hátam mögé, vagy ölbe kéredzkedett. A "kutyagörcsöt" végül is két kineziológiai kezeléssel sikerült feloldani, amikor a gyerekem már 8 éves volt. Hálás vagyok azért, hogy van egy ilyen módszer, és nem zavarja többé a mindennapjait az állatoktól való félelem! J.